A mentor szerepe nagyon fontos a tanulási folyamatban, ők tanítják az asszisztenseket, kezdeményezik a közösségi kapcsolatokat és technikai támogatást is nyújtanak. Tanítóként segítséget nyújtanak a diákoknak a kurzus tartalmának megértésében és tisztázásában. Mint közösségi kapcsolatteremtők segítenek kapcsolatot kialakítani a diákok között az e-Learning környezetben. Mint technikai támogatók pedig segítenek a diákoknak a technológiai problémák megoldásában.
A SP4CE projektben azt a tanárt hívjuk mentornak, aki segít a diákoknak. Ez a szerep különbözik a klasszikus tanári szerepektől, ebben az esetben ugyanis a tanár folyamatok sorozatán kíséri végig a csoportot a közös cél meghatározásában és elérésében. Ezt a közös célt a csapat saját maga határozza meg a kurzus kezdetén, később a tanár fogja támogatni azt a folyamatot, ami a csapatot a cél eléréséhez vezeti. A tanár/mentor segíti a tanulót a szerepének kiválasztásában és ösztönzi egymás támogatását a tanulók csoportjában. A tanulók szerepe függ a tanulók szakmájától és ambíciójától a csoporton belül.
Ebben a megközelítésben a tanár inkább a csoport facilitátoraként működik, mint egy hagyományos tanárként. A csoport kreatív és innovatív ötletei segítik majd a vállalat által felvetett probléma megoldását. Ebből kifolyólag a tanár nem lehet a csoport vezetője, csupán támogató és katalizátor szerepet tölthet be a csoporton belül. A különböző szerepkörök, amelyek a mentori szerepen belül használhatók: tréner, facilitátor, tanácsadó és mentor.
A mentori szerep betöltéséhez a következő útmutató javasolt. Az útmutató áttekinti a mentori szerep főbb felelősségi köreit és azok hozzájárulását a tanulási korlátok lebontásához, a diákok igényeinek kielégítéséhez és a tanítói és tanulási hatékonyság ösztönzéséhez. Ez egy jó segítség lehet a mentorok számára a tanulási környezetben, hogy világosabb képük legyen a mentorálás folyamatáról a gyakorlatban. Az útmutató a mentori szerep három szempontját különbözteti meg, amelyek a felelősségi köröket és hozzájárulásokat is leírják:
1.Támogató instrukció
- Felelősségi körök
- Válaszolni a diákok kurzussal kapcsolatos kérdéseire
- A beszélgetések felügyelete
- Információk biztosítása a diákok számára a tanulási hatékonyság növelése érdekében
- Az értékelés kritériumainak tisztázása
- A diákok részvételének nyomonkövetése
- Közérdekű bejelentések közzététele
- Hozzájárulások
- Gyors válaszok
- Az instrukciók minőségének javítása
2.Közösségi kapcsolatok kezdeményezése
- Felelősségi körök
- A szükséges információk biztosítása a diákok számára
- A diákok segítése a tanulási célok elérésében
- Extra segítség biztosítása
- A diákok aggodalmainak kezelése
- Hozzájárulások
- A diákokat támogató struktúra ösztönzése
- A diákok komfortérzetének növelése
- Az instrukciók és tanulás minőségének növelése
3.Technikai támogatás biztosítása
- Felelősségi körök
- Coaching biztosítása a diákok számára az alapvető online képességeket illetően
- Online hozzáférési problémák megoldásának ösztönzése
- Szükséges információk biztosítása a kurzus weboldalán való navigációhoz
- Segíteni a diákokat speciális erőforrások elhelyezésében a tanulási környezetben
- Kurzusanyagok feltöltése és letöltése
- Üzenetek küldése a társalgási felületen
- A diákok máshoz irányítása, amennyiben a technikai probléma nem megoldható a mentor által
- Hozzájárulások
- Technikai nehézségek csökkentése
- A diákokat támogató struktúrák ösztönzése
- A diákok komfortérzetének növelése
- Az eLearning hatékonyságának és eredményességének növelése
Mit kellene a mentornak mondania és csinálnia?
Itt a javasolt viselkedések egy rövid és alap listája található annak érdekében, hogy a csoportmunkában a kreativitás és együttműködés a lehető legjobban működjön és hogy mindenki a lehető legjobban érezze magát. Az “és” szó használatával az eredeti ötlethez újabbakat adunk hozzá és továbbfejlesztjük azt, miközben a “de” szó használatakor általában valami kritikai, negatív megjegyzés következik, ami nem feltétlenül fejlődést eredményez. Éppen emiatt mi az “és” szó használatát javasoljuk a “de” helyett, amikor megjegyzést teszünk és jó, ha az alapvető hozzáállásunk olyan, hogy az ötlet továbbfejlesztésére koncentrálunk a kritizálás helyett. A “hogyan” szó használata a kérdések elején szintén támogatást és fejlődést eredményez, miközben a “miért” szó használatával az okokat keressük, vagy a problémára koncentrálunk, miközben ez eltereli a figyelmünket a megoldásról.
A mentori tevékenység során a facilitátornak:
- pozitív visszajelzéseket kell adnia,
- a csapattagokat az ötletek megosztására kell ösztönöznie,
- ösztönöznie kell az ötletek megbeszélésére,
- bátorítania kell a csapattagokat, hogy elmagyarázzák ötleteiket,
- az “és” és “hogyan” szavakkal érdemes a mondatait kezdenie,
- a megoldásokra kell fókuszálnia,
- össze kell foglalnia a következtetéseket és tisztázni a fontosabb pontokat,
- minden hozzászólást komolyan figyelembe kell vennie és igazságosan értékelnie kell azokat.
Itt szintén egy lista található a “mit ne csináljunk” viselkedésekről, ami szintén alap viselkedéseket tartalmaz és nagyon rövid. A lényeg, hogy korlátozzuk a negatív hozzászólásokat és viselkedéseket a csoporton belül és a mentor/tanár oldaláról is. A “nem” és “de” szavakat, illetve kritikákat ha lehet kerülni kell mind a csoporton belül, mind pedig a tanári oldalról, mert ezek akadályozhatják a probléma megoldását. A “miért” szintén inkább az okokra koncentrál és nem a megoldásra, tehát igyekezzenek kerülni, ha lehet, hogy “miért”-tel kezdjék a kérdő mondatokat. Egy lista azokról a viselkedésekről, amelyeket a facilitátornak kerülnie kell:
- ne ítélkezzünk,
- kerüljük a kritizálást és a negatív megjegyzéseket, próbáljunk konstruktívak lenni,
- ne hagyjuk, hogy egy csoporttag dominálja a beszélgetést,
- ne hagyjuk, hogy mi domináljuk a beszélgetést,
- ne hagyjuk, hogy egy nézőpont érvényesüljön csak,
- a prekoncepciókat felejtsük el,
- próbáljuk meg elkerülni a “de” és “miért” szavakat a mondatok elején a csoportban,
- próbáljuk meg elkerülni az “igen” és “nem” kérdéseket, inkább nyitott kérdéseket használjunk.