A kreativitás egy önbeteljesítő jóslat. [51].

A modul célja

A modul fő célja, hogy bevezessen a kreativitásba, a kreativitás szakértelmének szintjeibe és hogy bemutasson és leírjon 4 kreativitás technikát, amelyeket együtt használunk a leggyakoribb és elterjedt a kreativitás technikákkkal, mint például a brainwriting és brainstorming.

A modul tanulási eredményei

A modul megtanulása után a tanuló az alábbiakra lesz képes:

• Jellemezni és leírni a kreativitás 4 képességszintjét
• Felsorolni a 7 kreatív elme készletet
• Ismertetni és elmagyarázni 4 kreativitás technikát

 

Bevezetés

A kreatív folyamat egy folyamatos feladat. Minden, amit teszel, és nem szokás, az kreatív. Hasznosítva, új ötletek felé irányítva és problémák megoldására használva a kreatív erőt az a terület, ahol a legtöbb embernek segítségre van szüksége. [52]

Kreativitás a stratégiai készségek közé tartozik és [49] szerint egy sor komplett funkcionális és viselkedési tulajdonságból áll, amelyet teljes mértékben megvalósítva segíthethetnek szakmai sikert elérni.

a kreatív gondolkodás folyamat Fő célkitűzése, hogy a meglévő határokon túl gondolkodjunk, hogy ébren tartsuk a kíváncsiságot, ls hogy szakítsunk a racionális, hagyományos elképzelésekkel és formalizált eljárásokkal, és hogy  a képzelet, az különbözőségre, a véletlenre hagyatkozzunk, és mérlegeljünk többféle megoldást és alternatívákat [54 ].

A 2.2.1 táblázat a kreativitás képességszintjeit mutatja

1-es szint: Kezdő	2-es szint: Gyakorló	3-as szint: Haladó	4-es szint: Profi
Új elképzeléseket generált a saját munkáját illetően	Számos új és egyedi ötletet generál	Innovatív ötleteket és módszereket fejleszt ki a dolgok megoldására	Következetesen generál és alkalmaz eredeti ötleteket maga és mások számára, egyszerű és összetett problémákat kezel
Megpróbálja régi módszereket a problémák megoldására, de keresni kezdi az új módszereket, amikor kihívással néz szembe	Keresi az új és hatékonyabb módszereket, kapcsolatokat teremt korábban független ötletek között	Új módszereket és megoldásokat folytat, a „dobozon kívül” gondolkozik, összeköti az eltérő elképzeléseket, nem fél használni szokatlan módszereket	Felhasználja az egyik helyzet információinak elemzését egy másikban, hogy megoldja a problémákat
Kreatív és közreműködő a brainstorming során	Eredeti és a hozzáadott értéket biztosít a brainstorming során	Motivál és vezet másokat, hogy új ötleteket generáljanak a brainstorming során	A legjobbat hozza ki a többiekből egy-egy ötletbörze során, a vezeti őket, hogy felfedezzék az új kapcsolatokat, új megoldásokat és új módszereket a munkájukban

2.2.1 ábra – A kreativitás képességszintjei

Bryan W. Mattimore szerint, a [55] és [58] szerint 7 kreatív elme beállítottság van:

1) A kíváncsiság – a kíváncsiság nélkül, az alkotói folyamat soha nem kapja meg a szükséges alapanyagot

2) A nyitottság – az aktív és kreatív nyitottság mások és az ötleteik iránt

3) A kétértelműség felkarolása – képesség, hogy szórakoztassanak az ellentmondások, a nem egyértelmű, és/vagy hiányos információk

4) Elvek keresése és átadása – a gondolkodásmód 2 részből áll: a mentális szokás, mely folyamatosan azonosítja a kreatív elveket rejlő ötleteket, és a 2. rész: alkalmazkodás az azonosított elvhez, vagy ötlet, hogy egy másik összefüggésben hogyan hozzon létre egy új ötletet.

5) Az integritás keresése – a vágy, hogy felfedezzen, és a hit, hogy van kapcsolat, amely egyesíti a látszólag különböző elemeket. Ez zsonglőrködik egy kreatív elme egyetlen integrált egészében.

6) A tudatosság

7) A világ megalkotása – a képesség, hogy elképzeljünk teljesen új világokat, helyeket, embereket és dolgokat

A fent leírt kreatív elmeképességek rendelkezésre állnak mindannyiunk számára. Annak érdekében, hogy tudatosan a tréningezzük és fejlesszük a kreativitást, használhatunk olyan egyszerű technikákat, mint kérdések feltevése:

• Miért? Hogyan működik?
• Mit tanulok ebből?
• Hogy lehet megoldani ezt a látszólagos ellentmondást? Vagy, ha mind ezek az ellentmondások helyesek, milyen ötleteket sugallhatnak?
• Mi az az elv ebben a dologban, és hogy tudom alkalmazni egy másik dologban?
• Mi lenne, hogy erre az egyszerű és szép megoldás?
• Mit mond az intuícióm?
• Ha belépnék egy teljesen új világba, mit tudnék elképzelni, hogy fog ez a világ kinézni …… ..?

 

Kreativitás technikák

A kreativitás nem csak néhány kiválasztott ember veleszületett képessége. A kreativitás jelen van mindenkiben. Meg lehet tanulni, gyakorolni és fejleszteni a bevált technikák használatával, amelyek javítják és ösztönzik a kreatív képességeket, ötleteket és kreatív eredményeket, segítik az embereket, hogy távolodjanak el a szokásos problémamegoldó módszerüktől, amely lehetővé teszi számukra, hogy a széles körű alternatívák közül válasszanak, így javítsák a termelékenységet és a munka minőségét. “A kreativitás egy tanult képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az új kapcsolatokat határozzunk meg a látszólag összefüggéstelennek tűnő fogalmak és események között, és ami egy új tudást eredményez” (Európai Bizottság, 1998). „a „A kreativitás alapja a tudás és az információ. A kreativitást növelésének vagy ösztönzésének főbb pontjai egy iskolában vagy cégnél az alábbiak:

• boldogok legyünk, hogy jól érezzük magunkat
• tartsuk nyitva a kommunikációs csatornákat
• bizalom, elfogadható kudarc
• kapcsolatok a külső információforrásokkal
• Függetlenség, kezdeményezések
• a döntéshozatalban való részvétel támogatása, valamint a munkavállalók hozzájárulása
• kísérletezés az új ötletekkel

 

Az alábbiakban közzéteszünk párat a kreativitás technikák közül, melyeket a felsorolt számos szakmai publikáció említ és oktatók és vezetők használnak. Feltéve, hogy a brainstorming és a brainwriting széles körben ismert, más technikákat választottunk, hogy szélesítsük a látókörünket.

 

Story boarding

Ez egy kreatív technika a stratégiai és a forgatókönyv tervezéshez, mely a brainstormingon alapul és főleg csoportok használják. Szükség van egy vezetőre, egy titkárra és egy 8-12 fős csoportban zajlik. A vezető logikai sorrendbe rendezi a brainstorming során generált ötleteket egy fehér táblán, létrehozva egy történetet. Ez a technika lehetővé teszi, hogy azonosítsuk a összeköttetéseket az ötletek között, és hogy minden darab illik-e egymáshoz. Ezt fel lehet használni, hogy azonosítsuk a problémákat, egy összetett probléma megoldására, és a mód meghatározására, hogy végrehajtsuk a megoldásokat. A story boarding folyamatnak négy fázisa van: a) tervezés, b) ötletek, c) szervezés és d) a kommunikáció. Mindegyik fázis tartalmaz egy kreatív munkamenetet (ez 45 percig tart), és a kritikai ülést, ahol a résztvevőknek kritizálniuk kell a story board-ot.

• A tervezési szakasz a probléma megfogalmazásával vagy kérdés megvizsgálásával kezdődik – a téma fejléc. A cél fejléc, a különböző oszlopok és egyébek, általában 10-12-es méretűek, itt fejlécek (oszlopcímek) vannak elhelyezve, és brainstorming folyik annak érdekében, hogy ötleteket gyűjtsünk az egyes itemekre, amelyeket a címszavak alatt jelennek meg (a célfejléc első helyen szerepel).
• A második szakasz – az ötletek tábla azt jeletni, hogy az egyik oszlopot a tervezési táblaról átvisszük, és ez az oszlopnak a tételei lesznek az új ötletek oszlop fejlécei.
• A harmadik szakaszban – a szervezési táblán, a résztvevők meghatározzák, ki a felelős a kiválasztott megoldások végrehajtásáért, mi történik, és mikor.
• Az utolsó fázisban – a kommunikációs táblán, a résztvevők azonosítják, ki azok, akiknek kommunikálni kell az összes szervezeti táblán azonosított eseményen. A folyamat során, a vezető által bemutatott releváns pontokat vizuális grafika segítségével foglalják össze. Ezek lehetnek stratégiai modellek, helyek vagy dolgok [56].

 

Semmittevés

A semmittecés technikát Brian Clegg írta le a könyvében „Gyorstalpaló a kreativitásról”.

Szerinte [56] tudjuk használni ezt a módszert egy olyan helyzetben, amikor feltételezzük, hogy egy adott kérdéssel/ problémával valamit kell kezdenünk, de mi történik, ha “nem teszünk semmit”?Álljunk meg és gondolkodjunk egy darabig, akár egyedül, akár csoportosan a eredményekről, ha nem tennénk semmit.

Ez általában három lehetséges eredményhez vezet;

• A problémát nem kell megoldani
• A probléma megoldásának előnyei, lesz egy jobb ötlet
• alternatív problémák keletkeznek, amiket meg kell oldani

Lótusz Virág

[60] szerint ez a technika is használható forgatókönyv tervezéshez, és nagyon hasznos stratégiai forgatókönyvek előrejelzéséhez. Csoportok számára tervezték, és arra használják, hogy egy alaposabb pillantást vessenek a problémák különböző megoldásaira. Ez úgy kezdődik, hogy a központi ötlet körül nyolc üres dobozt vagy kört helyezünk el. Brainstorming segítségével nyolc további ötletet (megoldások vagy kérdések) írunk ezekbe a dobozokba. A következő lépésben, mindegyik gondolat nyolc a magjává válik egy másik sor nyolc környező üres körnek, melyeket újból ötletbörze segítségével töltünk ki. A folyamat addig folytatódik, amíg kielégítő megoldást nem találunk, vagy elegendő számú ötlet nemmerültek fel, mint például az [56].

Ellenőrző listák

Ez a kreatív technikát elsősorban a termék javítása vagy módosítása céljából alkalmazzák. Ez magában foglalja egy sor szót, igét, melléknevet vagy kifejezéseket tartalmazó ellenőrző listák alkalmazását, vagy táblázatokat meglévő termékről vagy szolgáltatásról, vagy azok tulajdonságairól. Osborn ellenőrzőlistája a legismertebb, és magában foglalja az igék: más célra felhasználhatóságát, átalakítását, módosítását, felnagyítását, lekicsinyítését, helyettesítését, átrendezését, átfordítását és összekapcsoljását. Minden ige egy kiterjesztett definíciót is tartalmaz kérdések formájában. Például a helyettesítés ige leírása: Ki más helyette? Mi más helyette? Egyéb összetevő? Egyéb anyag? Más eljárás? Egyéb erő? Másik hely? Más megközelítés? Más hangon? [53]. A módszert minden egyes igére és termék vagy szolgáltatás bővebb leírása lehet alkalmazni. Osborn ellenőrzőlistája, más néven HKANMMÁ, mely betűk utalnak a tevékenységekre: helyettesítse, kombináció, adaptálni, nagyítás, másképp használat, megszüntetés és átrendezése.

Számítógép-alapú kreativitás technikák

A számítógép-alapú támogató technikákat arra használják, hogy ösztönözzék az emberi alkotó folyamatot, amely a számítógépes modellek végrehajtása (számítógépes szoftver) az ötletek és a kreatív munka generálására és megszervezésére. Ezeket használják gyakrabban a kutatás tervezéshez, terméktervezéshez, tudás megszerzéséhez, döntéshozatalhoz, motivációhoz, stb. Megkülönböztethetünk számítógépes kreativitás technikákat, mint például MI modelleket, Idea processzor rendszereket, és vizualizációs és grafikai rendszereket.

Összegzés

Ebben a modulban volt egy közelebbi pillantást vethettünk a kreativitásra és meghatározására. Elmondtuk, és leírtuk a kreativitás 4 képességszintjét, bemutattunk 7 kreatív elmeállapotot és a kérdésfeltevés egyszerű technikáját a 7 kreatív elmeállapotot mindegyikére, annak érdekében, hogy képesek legyünk tudatosan trénigezni és fejleszteni a kreativitásunkat. A modul fő részében bemutattunk 4 kreativitás technikát, amelyek együtt alkalmazhatók a többi népszerű és elterjedt kreativitás technikákával, mint például a brainwriting és brainstorming.