Módszerek a vállalkozás igényeinek azonosítására

A modul célja

 

A modul középpontjában a leggyakrabban használt módszerek leírása áll, hogy azonosítíthassuk egy vállalkozás igényeit, ami általában magában foglalja a nagy mennyiségű információ gyűjtését a vállalatról, és módszereket, hogy az adatokat hogyan elemezzük.

 

A modul megtanulásának eredményei

 

Az olvasó megismerheti a vállalkozások működési és egyéb szükségleteit, és megismeri az érdekeltek szerepeit; a vállalkozások igényeinek azonosítási módszereket és az említett módszerek leggyakoribb megközelítéseit; a folyamathoz kapcsolódó szabályokat és előírásokat, és végül a kiválasztott módszerek használatának elemzésére összegyűjtött információkat.

 

Bevezetés

 

A vállalkozásnak vannak fő érdekeltei, amelyek működési szükségleteik vannak, amelyekkel szeretnék, ha a vállalkozás foglalkozna, és a vállalat ezen igények kielégítésére létezik [63]. Ezeket az igényeket azonosítani és értékelni kell, azok jelentősége szerint, és rangsorolni ezen igényeket egymáshoz képest, és a prioritásokat megállapítani a szervezet számára is. Egy operatív igény valami kívánatos kifejezése a gazdálkodó végfelhasználó közvetlen támogatása érdekében, melybe beleértendők olyan tevékenységek, mint a kiskereskedelmi forgalom, a szórakozás, az élelmiszer-szolgáltatás és üzleti utazások.

 

Vállalat igényeinek kapcsolódia kell bármelyikhez vagy az összeshez a felsoroltak közül: ellenállás egy észlelt fenyegetésnek, találkozás politikai célokkal, meglévő üzlet hatékonyságának növelése, a technológiai lehetőségek kihasználása, új műveleti igények megismerése, az elavult rendszerek megújítása, integrált vállalkozások létrehozása másokkal, és így tovább.

 

A műveleti igények mellett vannak a vállalati igények, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy mozgósítsák azokat a vagyonokat, amelyeket a vállalat számára lehetővé teszik, hogy teljesítse a küldetését. A mozgósítható vagyonok pl. a személyzet, létesítmények, kommunikációs hálózatok, számítástechnikai eszközök, politikák és gyakorlatok, eszközök és módszerek, a finanszírozás és a partnerségek, berendezések és kellékek, és így tovább. Egy vállalkozás igényének kifejezése valami kívánatos dolog, ami közvetlenül támogatja a vállalat belső tevékenységeit. Belső tevékenységek közé tartoznak olyan dolgok, mint a piaci előrejelzést, üzleti fejlesztés, termékfejlesztés, a gyártás és a szolgáltatásnyújtás.

 

A vállalati igények fő célja általában, hogy kapcsolódjanak a hatékonyságjavuláshoz vezető tevékenységekhez, amelyek növelik termelékenységet, és megtalálják és a megszüntetik a hulladékot. A hulladékgazdálkodás reprezentálja azt, ami nem járul hozzá a vállalati küldetéshez, és amit nem várhatunk el ésszerűen, hogy elérjen a vállalat.

 

A vállalati igények felmérésének módszerei

 

Sok megközelítés létezik a vállalati igények azonosítására, és ezekbe beletartoznak a különböző díjak és az analitikai és diagnosztikai megközelítés elfogadása, hogy megpróbáljuk meghatározni, hogy mire van szükség. A gyakorlat és a hivatalos dokumentumok szerint az Európai Unióból és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből [64] vállalat igényeinek azonosítási módszerei a következők:

  • A munkaerő-felmérés / interjúk
  • Vállalati / munkáltatói felmérések / interjúk
  • Nemzeti munkahelyi és készség adatbázisok
  • Tanulmányok ágazati szinten

 

Minden említett módszer párhuzamosan használható a vállalat igényeinek jobb megkülönböztethetősége érdekében.

 

Általában a vállalati igények azonosítási folyamata leírható az alábbi fontos lépésekkel:

  • Az érintettek elemzése
  • Kutatási módszerek kiválasztása és használata cég igényeinek azonosítására
  • Szervezeti, munka és a személyes szükségletek azonosításának megtervezése
  • Az adatok gyűjtése, elemzése és bemutatása
  • Jelentés az adatokról
  • Eredmények megosztása

 

A leggyakrabban használt felméréseknek és interjőknak tartalmazniuk kell bizonyos kérdéscsoportokat. Elengedhetetlen, hogy könnyen érthető kérdése hozzunk létre vagy biztosítsuk a megfelelő leírást a félreértések elkerülése végett, vagy a kérdés félreértését. Számos és különféle kérdések (nyitott vagy zárt) határozzák meg kérdőív / interjú összetettségét.

A felmérés szervezettségének meg kell felelnie az ESOMAR (az ESOMAR az alapvető szervezet a piackutatást ösztönzésére, előmozdítására és felemelésére világszerte) szabályainak és rendeleteinek [65], amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

 

Kutatások lebonyolításának alapelvei:

  • A piackutatást szabályosan, becsületeen, igazul és objektíven kell végezni, a megfelelő tudományos elveknek megfelelően.
  • A kutatók nem járhatnak semmilyen módon, amely szégyent hozhat a piackutatási szakmára vagy a belé vetett közbizalom elvesztéséhez vezethet.
  • A piackutatás szakmai felelősséggel kell végezni,és meg kell felelnie az üzleti életben általánosan elfogadott tisztességes verseny szabályainak.
  • A piackutatást egyértelműen meg kell különböztetni, és elkülöníteni a nem kutatási tevékenységektől, ideértve bármilyen kereskedelmi tevékenységet, amelyek egyes válaszadókre irányulnak (például reklám, eladásösztönzés, direkt marketing, direkt értékesítés, stb.)

 

Őszinteség:

  • Piackutatás nem élhet vissza a válaszadók bizalmával vagy aknázhatja ki a tapasztalat- vagy a tudásbeli hiányukat.
  • A kutatók nem tehetnek hamis megállapításokat a képességeikről, a tapasztalataikról vagy tevékenységeikről, illetve a szervezetükről.

 

Átláthatóság:

  • Kutatók haladéktalanul azonosítaniuk kell magukat és minden kétséget kizáróan elmondani a kutatás célját.
  • A válaszadók ellenőrizniük kell tudni a kutató személyazonosságát és hitelességét minden nehézség nélkül.
  • Kutatóknak kérésre lehetővé kell tenniük, hogy az ügyfél ellenőrizhesse az adatgyűjtés és az adatok előkészítésének minőségét
  • A kutatók rendelkezésére bocsátja az ügyfelek számára minden számukra elvégzett kutatási projekt megfelelő technikai részleteit
  • A kutatóknak biztosítaniuk kell, hogy a piackutatási projektek tervezettek, elvégzettek, pontosan dokumentáltak, átláthatók és objektívek.

 

A válaszadókat tájékoztatni kell, mielőtt megfigyelési technikákat vagy felvétel berendezést használnak kutatási célokra, kivéve, ha ezeket nyíltan, nyilvános helyen használják, és nem gyűjtenek személyes adatokat. Ha a válaszadók úgy kívánják, a felvételt vagy a vonatkozó részét meg kell semmisíteni, vagy törölni. A kifejezett hozzájárulás hiányában a válaszadók személyazonosságát védeni kell. A kutatóknak rendelkezniük kell adatvédelmi politikával, amely könnyen elérhető a válaszadók számára, akitől ezek az adatok származnak, és az adatgyűjtés során a válaszadók személyes adatainak begyűjtésekor a kutatók biztosítják, hogy:

  • A válaszadók tisztában vannak az adatgyűjtés céljával
  • A válaszadók tisztában vannak a minőségellenőrzési tevékenységekkel, amelybe beletartozhat az újrbóli kapcsolatfelvétel.

 

A személyes adatok gyűjtése és tárolása a következőképp zajlik:

  • gyűjtése csak meghatározott kutatási célokra történik, és nem használható olyan módon, ami e célokkal összeegyeztethetetlen;
  • megfelelő, releváns és nem túlzott mértékű a kutatás célját tekintve, amelyre az adatokat gyűjtik és/vagy további feldolgozásra kerülnek;
  • nem őrzik meg tovább, mint ami szükséges abból a célból, amelyból az információkat összegyűjötték és további feldolgozásra kerülnek

 

Az adatfeldolgozás biztonsága

 

A kutatók biztosítják, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést, manipulációt vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozatalát. Ha a személyes adatokat harmadik fél számára kiadják, meg kell állapítani, hogy ők legalább azonos szintű biztonsági intézkedéseket használnak.

Továbbá nyilvános adatok, egyedi jelentések és ágazati elemzés használható a vállalati igényeinek azonosítására. Jó példa erre Eurostat adatbázis [66], amely statisztikai információkat tartalmaz az európai vállalkozásokról. Statisztikai adatok használhatók a trendek előrejelzésére és a jövőbeli igények azonosítására. Fontos az is, hogy különböző forrásokból származó adatokat használjunk (jelentések, statisztikai adatbázisok, és az elemzések eredményei) az igények komplex és megbízható azonosítására.

 

Az adatelemzés módszerei

 

Hogy hatékony legyen a vállalat a szükségleteit felmérő tanulmány, az információ elemzéséhez kapott megfelelő eszközöket kell használni [67]. Minden diagnózist abban a hitben kell elvégezni, hogy a valóban jelentős problémákat fogunk megoldani, és hogy a probléma forrásahelyett csak következményeit kell kezelnünk. Három általánosan használt módszer létezik, amely ahhoz vezet minket, hogy azonosítsuk a kívánt igényeket.

 

Módszertan  5M (5 Miért)

 

Ez a módszer [68] magában foglalja a többszöri kérdésfeltevést: “miért”, hogy a probléma természete és annak megoldása egyre nyilvánvalóbbá váljon. A módszer neve azt jelenti, hogy tegyen fel 5 kérdést, de nem mindig kell 5 kérdést feltenni – néha elég 3 vagy 4 kérdés, de vannak időszakok, amikor ahhoz, hogy a probléma mélyére lássunk, több kérdéssel kell dolgozni. Ez a módszer két szempontot foglal magában. Az első a probléma okait (miért merült fel a probléma), a második annak meghatározását (miért nem ismertük fel a problémát, amint már előkerült).

 

A módszer használatát fel lehet osztani három lépésre:

  • hogy információt gyűjtsünk a problémáról, a következő szempontokat elemeztük:

mi történik valójában, és amikor ez történt,

mi a probléma mértékét, ha van probléma, stb,

milyen veszélyt jelent ez a kérdés (a vásárló, a felhasználó, cég számára, stb),

  • találjuk meg a megfelelő embereket, akik segíthetnek megállapítani az okot, és pontos leírást tudnak adni a problémáról,
  • elemezzük a problémát, célozzuk meg és korrigáljuk.

 

Az 5M elemzése alapján a következő lépésben javaslatokat, megelőző és korrekciós intézkedéseket kell tennünk, hogy megszüntesseük a felmerülő problémák forrását.

 

Ishikawa diagram

A második javasolt megközelítés az Ishikawa diagram használata. A diagram egy népszerű eszköze az ok- okozati elemzés elvégzésének. Ezzel a diagrammal meg tudjuk mutatni a szignifikáns kapcsolatot az okok között és felfedezni a hiba forrását vagy a folyamat meghibásodását. Ebben az eljárásban problémák okai hat alapvető kategóriába vannak osztva:

  • módszerek,
  • anyagok,
  • vezetés,
  • emberek,
  • gépek,
  • környezetvédelmi kérdések.

 

Attól függően, hogy mi az a terület, ahol a gráfot használják, fel lehet használni más kategóriákban is. Minden kategória magja bővíthetp további okokkal  addig, amíg részletesen és teljesen nem sikerül azonosítani a probléma okát.

 

Pareto-Lorenz elemzés

Ez az elemzés [69] a marginális és a releváns tényezők és tendenciák megfelelő szétválasztása. Ezzel azt a tényezőt tudjuk kiválasztani, amely számos probléma gyökere a cégnél, és amely feldolgozása, optimalizálása kifizetődő, és az eladások tekintetében legfontosabb termékek fejlesztését szolgálja.

Ez a megközelítés abból a tényből fakad, hogy minden működő cég erőforrásokhoz való hozzáférése korlátozott, így ki kell választania a jelentős problémákat, és félretenni a jelentéktelen problémákat későbbre. A folyamat hatékonyságának javítása félig a cég legtöbb termékét is szolgálja, melynek sokkal több  előnyt kell hoznia, mint a folyamat jelentősebb javulásának, ami támogatja a tevékenységek árrését.

 

 

Következtetés

 

ahogyan be is mutattuk, az üzleti igényeknek számos tényezője és útja van, amelyeket azonosítani lehet a vállalkozásban. Ha az eljárást nem végzik a megfelelő módon, akkor a szervezet nem fogja észrevenni az üzleti igények azonosításának előnyeit, amelyekkel foglalkozni kell, hogy esetleg egyre nagyobb versenyelőnyre tegyenek szert, esetleg megvalósítsák stratégiai célkitűzéseiket, vagy kihasználva a piac által níjtott lehetőségeket. Ennek közvetlen hatása lehet a stratégiai sikerre, és ezen felül a szervezetre is. Miután azonosítottuk, az üzleti igényeket dokumentálni kell a Business Case-ben, hogy egy olyan projektet kezdeményezzünk, amely egy megoldást fog kifejleszteni egy felmerült üzleti igényre. Ahogyan az üzleti igényt meghatározzuk, a meghatározza, hogy mely alternatív megoldásokat kell figyelembe venni, mely érdekelt felekkel kell konzultálni, és mely megoldási megközelítéseket fognak értékelni. Miután az üzleti igényeket azonosítottak, a vállalat kezdeményezhet projekteket, hogy megfelelő megoldásokat találjanak a feltárt problémákra, amely a vállalati igények a jobb kezeléséhez vezet.