A ‘virtuális vállalati modellt’ a Sp4CE projekt egyik alappilléreként számon tartott OpenInn projekt pedagógiai háttereként használtuk. Az alábbi fejezetben ezt a módszert mutatjuk be részletesen, hogy a tanárok (a SP4CE projektben mentoroknak hívjuk) mentorálási munkáját segítsük az OPENINN anyagaival. A ‘virtuális vállalati pedagógiai modell’ innovatív didaktikai módszere használatának fő célja, hogy erős motivációt ébresszen a tanulóban, mivel az erősebb motiváció, nagyobb elköteleződést jelent.

Belső motiváció: “Olyan stimuláció, amely arra serkenti az egyént, hogy viselkedését hozzáigazítsa, vagy megváltoztassa a saját belső megelégedettségére. A belső motiváció általában az egyén és a szituáció közvetlen kapcsolatából fakad. Ez fontos tényezője a tanulásnak vagy a képzési folyamatnak. [46] ”

A ‘virtuális vállalati modell’ lépései az OpenInn projekt eredményei alapján [47]:

ábra 3.1.1 A ‘virtuális vállalati modellt’ lépései

1.lépés: Az alapvető szabályok felállítása- Értékek dokumentálása

Az első lépés az alapvető szabályok és értékek felállítása a csoportban és közös megállapodás ezekről a tanulókkal. Minden tanulót megkérünk, hogy az alábbi listán szereplő minden ponthoz írjon meghatározást, majd ezt ossza meg csoporttársaival az Értékek dokumentumában. Ez a dokumentum Google Doc, vagy bármilyen egyéb megosztott formában létezhet.

Az ‘Értékek Dokumentumában’ lefektetésre kerülő pontok:

 

3.1.2 ábra Az ‘Értékek Dokumentumában’ lefektetésre kerülő pontok

Ha néhány rész tisztázásra szorul, ez megtehető magában az ‘Értékek Dokumentumában’, Skype-on, Google Talk megbeszélésen, személyes megbeszélésen, vagy bármely egyéb, a csoportnak megfelelő módon.  A dokumentum az egyes pontokhoz rendelt rövid leírásokkal együtt blogban megjelentethető, s a közös együttműködés alapdokumentumaként szolgál a későbbiekben. Amikor ezt a dokumentumot megosztják és elfogadják, a csoport csapattá válik.

2. lépcső : Közös cél felállítása- Ötletelés

A következő lépés a csapat közös céljainak felállítása egy ‘brainwriting’ technikával véghezvitt ötletelésen keresztül. Ehhez Google Doc-ot, vagy bármilyen más megosztót használhatunk, ahol mindenki egyénileg felvázolhatja elképzeléseit. Ez a technika személyesen is levezethető, ha az összejövetelre lehetőség adódik. Ebben a szakaszban határozza meg a csapat a közös célokat. A közös cél jellemzői a PURE SMART modellt követik, melyeket az OpenInn project dolgozott ki.^[i] Ez azt jelenti, hogy a csapat tagjai a következők figyelembevételével határozzák meg a célokat:

3.1.3 ábra: a közös célmeghatározás kérdései

 3. lépés: Áttekintés és a közös cél megvitatása

 Mikor az ötletelés befejeződött, az eredményeket át kell nézni, meg kell vitatni, és egyet kell érteni velük kapcsolatban. A tanár/mentor végigvezeti a csoportot a közös cél felé vezető úton. A közös célokat 1-2 mondatban összegezzük!

4. lépés: Áttekintés és a meglévő források felsorolása

Amikor a csapat felállította a közös célokat, megszerkesztheti azoknak a pontoknak a listáját, ahol a pozitív dolgokat lehet meghatározni, majd a többiekkel megosztani. A csapat ezután felméri meglévő erőforrásait: képességeket, készségeket, tudást, tapasztalatot, összeköttetéseket, társadalmi hátteret, információforrást, stb- bármit, ami a későbbiekben hasznos lehet. Ez az “erőforrás lista” hasznos lehet a további lépéseknél, különösen akkor, mikor elakad valamely folyamat. Ez a szakasz a nagyon pozitív irányokra fókuszál, ezzel jó érzéseket keltve, melyek segíti a további szakaszok sikeres felépítését is.

5-10. lépés(+/-): Megbeszélések személyesen/online/megosztott dokumentumok segítségével

Az értékek, közös célok és erőforrás lista meghatározása után következhet a megbeszélés szakasza. Ezek a találkozások történhetnek személyesen (pl. osztályteremben) Skype-on, vagy Google Hangout programon keresztül. Ezen találkozások alkalmával a tanulók tanáraik vagy mentoraik segítségével megosztják, ellenőrzik, tesztelik, és kidolgozzák az ötleteiket.  Virtuális találkozók is beiktathatók a folyamatba, pl. azok számára, akik otthonról tudják csak követni az eseményeket.  Ezeken a találkozókon a résztvevők eldönthetik, milyen munkamódszert szeretnének folytatni.

Hány megbeszélésre van szüksége a csapatnak? Ez teljesen a csapattól és az erőforrásoktól függ. Van, akiknek 3 találkozás elég, van, akiknek 6 is kevés. Ami mindenképp lényeges, hogy a megbeszélési folyamat végén legyen egy záró megbeszélés. Ennek részleteit a következő lépés írja le.

11. lépés (+/-): Befejezés: az elért eredménynek és a tapasztalatok megfogalmazása

 Az utolsó találkozó az egész folyamat lezárásaként szolgál. Itt fogalmazza meg a csapat a végső konklúziókat, és a következő pontok mentén elemzi az eredményeket:

• Mit hoztunk létre?
• Mit tanultunk?
• Mik voltak a főbb tapasztalatok?
• Mik a Közös Célok?
• Mik a következő lépések?

 

 

A tanár/mentor szerepe

A SP4CE projektben a tanulóknak segítő embert “mentornak” hívják. Ez a mentorszerep eltér a klasszikus tanári szereptől. Itt a tanár egy sor folyamaton keresztül vezeti a csapatot, s együtt határozzák meg és érik el a közös célokat. A célt már a folyamat elején közösen tűzik ki, később pedig a tanár segítségével érik el. A tanár/mentor segíti a tanulókat abban, hogy kiválasszák a projektben betölteni kívánt szerepüket, valamint, hogy kölcsönösen támogassák egymást. A tanulói csapat szerepei személyes elkötelezettségen és ambíción alapulnak.

Ebben a megközelítésben a tanár inkább a csoport/csapat segítője, nem pedig a tradicionális értelemben vet tanár. A csapat kreatív és innovatív ötletei segítségével találnak a népek a kérdéses cégnél felmerülő kérdésekre választ. Ezért a tanár csak támogató katalizátor szerepet tölt be, moderál, nem pedig a csoport vezetője. Tréner, segítő, tanácsadó, mentor- ezek a szerepek kerülnek előtérbe a csapattal való foglalkozáskor.

Mit tegyen/mondjon egy csoportvezető?

Az alábbiakban felsoroljuk, mit tegyen és mondjon egy csoportvezető. A fő irányelv, hogy a kreativitásnak és együttműködésnek a lehető legnagyobb teret kell adni, s szorgalmazni kell a pozitív hozzáállást. Az “és” szó használata a mondat elején hozzátesz valamit az eredeti ötlethez, míg a “de” szó használata általában negatív megjegyzéseket előlegez, és nem segíti a további előrelépést. Ezért mi inkább az előrevivő, pozitív hozzáállást támogatjuk, a ’de” szó használatával szemben az „és” szó használatára helyezve a hangsúlyt. A kéréseknél a hogyan inkább előrevisz, mint a “miért”, ami korábbi okokat tár fel, s így a valódi megoldásokról elvonja a figyelmet.

3.1.4 ábra : A csoportvezető követendő viselkedései

Mit NE csináljon/ mondjon egy csoportvezető?

Lent röviden felsoroltuk azokat a dolgokat, amiket a csoportvezetőnek kerülnie kell. A fő vezérfonal az, hogy a csoportban vagy a csoportvezető oldaláról elhangzott negatív megjegyzéseket és viselkedéseket kerülni kell. A Nem és a De válaszok valamint a negatív kritikák meggátolják a megoldások megszületését, ezért ezeket próbáljuk minimálisra csökkenteni. A “miért” kérdés is inkább az okokat tárja fel és nem a megoldás felé mutat, így ezt is kerüljük. Sok szerencsét!

3.1.5 ábra : A csoportvezető kerülendő viselkedési